Világpiaci trendek az állatorvoslásban

Az elmúlt 20-25 évben a nyugati országok állatorvosi praxisaiban megjelentek a pénzügyi befektetők, először kisebb praxis csoportokat létrehozva, majd ezek egyesülésével a következő hullámban még nagyobb cégcsoportok keletkeztek. Napjainkban ezeknek a nagy, sokszor 500-1000 praxisból álló cégeknek a felvásárlása zajlik multinacionális cégek által (pl. Mars). A folyamat hátteréről, okairól, irányáról, valamint a hazai praxisokra gyakorolt hatásáról adunk rövid összefoglalót az alábbiakban.

Miért kezdődött ez a felvásárlási folyamat, az állatorvosok szempontjából?

A felvásárlási folyamat évtizedekkel ezelőtt kezdődött, többek közt válaszként bizonyos demográfiai és pénzügyi folyamatokra. Hazánkban ezek a változások most kezdődtek el, így a folyamatnak még csak az elején vagyunk.

A végzős állatorvos hallgatók száma nyugaton sokkal hamarabb mutatott fordulatot a nemek szerinti megoszlásban. Az Egyesült Királyságban 1988, az USÁ-ban 1986 óta több női végzős hallgató kerül a munkaerőpiacra, mint férfi. Ez a fordulópont a skandináv országokban, Németországban, Ausztriában, Franciaországban 1999 előtt következett be. Az arány megfordulása a praxisokban dolgozókat is eléri, mára az Egyesült Királyságban a nő / férfi arány 54/46 , az USÁ-ban 60/40 (kisállat praxisban 64/36). Ez a trend a mai napig folytatódik, és gyakorlatilag matematikailag addig tart majd, amíg a végzősök arányát el nem éri, ez utóbbi ugyanis állandósulni látszik. Az USA statisztikái szerint az elmúlt évtizedben átlagosan minden évben 1%-kal nő a nők aránya, és csökken a férfiaké a kisállatpraxisban (hiszen még nem érte el a végzősök arányát).

Hazánkban ez a folyamat jóval később kezdődött, 2004 volt az első év, hogy fordult a végzettek nemek szerinti aránya, és a kamarai tagok aránya 2018-ban még csak 29/71 a férfiak javára. Ez azonban a következő évtizedben egy gyors változáson fog keresztülmenni, hiszen az idősebb generáció nyugdíjba vonulása és a frissek belépése a nyugati példához hasonló változást hoz majd.

A nemek szerinti átrendeződés, valamint az új generációk megjelenése, (valamint például az USÁban a diákhitelek magas összege miatt) eleve olyan helyzetet teremtett az elmúlt évtizedekben, hogy a praxisok vezetése, és annak átadása már nem volt annyira könnyű, mint azelőtt. A női állatorvosoknak a praxison kívül egyéb szempontok is fontosak. A rövidebb, lehetőleg rugalmasabb munkaidő iránti igény, a családalapítás lehetősége számukra a praxisvezetést és aktív praxisépítés feladatát sokszor kevésbé teszi vonzóvá. A fiatalok anyagi lehetősége akár a hiteleik, akár a lakhatásuk költségei miatt szűkösebbek. Eközben az állatorvosi terület intenzív fejlődésen ment, és megy keresztül. A folyamatos technikai és szakmai fejlődés egyre nagyobb anyagi ráfordítást igényel, amennyiben egy praxis lépést kíván tartani a fejlődéssel.

A fentiek miatt a praxisok adásvétele, a nyugdíjba vonulás utáni eladása a régebben egyszerűbb módokon már nem mindenkinek ment (vagy anyagi okokból, vagy emberhiányból, vagy szándékhiányból adódóan a praxisban dolgozók már kisebb számban voltak alkalmasok annak megvételére). Ezért mire a befektetők megérezték a lehetőséget a praxisvásárlásokban, már egy erre nyitott piacot találtak.

Ezek a folyamatok hazánkban pont így zajlanak le, de a lemaradásunk 10-15 évre tehető.

Miért jelentek meg a befektetők?

A cégek egy biztonságos, és kiszámítható befektetési lehetőséget láttak az állatorvosi praxisokban nyugaton. Először mindig a kisebb befektetők jelennek meg, a multinacionális cégek csak ezek után.

A fentiek felismerésén kívül, az első befektetők sokszor kisebb cégek, esetleg magánszemélyek, akik egy viszonylag biztonságos befektetésre vágynak. Érdekes megfigyelés, hogy a válságok idején a cégek többsége 20-50% közötti bevételcsökkenést szenved el, ez a szám az állatorvosi piacon mindig jóval alacsonyabb (A válság idején az USÁ-ban 1% körül volt a bevételek csökkenése az állatorvosi szektorban a becslések szerint). A befektetők másik fontos szempontja, hogy az állatorvosi praxisok viszonylag stabil cashflow-val rendelkeznek. És utoljára, de nem utolsó sorban, a kisebb láncok későbbi eladása szintén bevétellel kecsegtet.

A cégek által felvásárolt praxisok pénzügyi vezetése már gazdaságilag képzett szakemberek segítségével történik, valamint a több cég összeolvadásából adódó előnyök (közös marketing stratégia, HR politika, közös beszerzés, jobb tárgyalási pozíciók) oda vezetnek, hogy a vásárlás után ezek a praxisok már magasabb profittal dolgoznak (UK: 18% vs 11% a BVA szerint).

Milyen praxisokat keresnek a befektetők?

A pénzügyi befektetők csak bizonyos jellemzőknek megfelelő praxisokat keresnek, a többit nem akarják megvásárolni, stratégiai okokból sem, erre nem is látunk példát máshol.

Fontos látni, hogy a befektetők szempontjából nem minden praxis alkalmas annak megvásárlására. A legmagasabb arányban az Egyesült Királyságban vannak “corporate” praxisok, ám ez a szám ott is csak 42% (2018 június, BVA). Ráadásul egy egyensúlyi helyzet alakul ki mindenhol, hiszen nem mindenkinek lesz kedve, lehetősége eladni a praxist, valamint sokan pont abban láthatnak lehetőséget, hogy ezekkel a nagyobb cégek által irányíott praxisokkal szemben definiálják magukat (lásd a “kézműves” jellegű cégek üzletpolitikáját egyéb szektorokban).

A befektetők általában olyan praxisokra pályáznak, amelyeknek:

  • magas a bevételük
  • több állatorvossal dolgoznak
  • több helyszínen dolgoznak
  • jó földrajzi elhelyezkedésű helyen vannak
  • van lehetőség a bővülésre
  • a vezető a vásárlás után is egy ideig marad a praxisban, szerződés szerint (goodwill érték fontos része)
  • hatékonyan működő, stabil alkalmazotti háttérrel rendelkezik
  • átlagnál magasabb a profit
  • jó ügyfélmegtartási aránnyal rendelkezik
  • FEHÉR ÉS ŐSZINTE SZÁMOKAT TUD FELMUTATNI

Különösen fontos az utolsó pont. Hazánkban tehát komolyabb pénzügyi befektetők megjelenése egyelőre nem várható. Azonban azok a praxisok, amik a többi szempontnak megfelelnek, vagy a fejlesztési irányt ebben látják, a jövőben eséllyel számíthatnak ilyen lehetőségre.

Mik az előnyei és hátrányai pénzügyi befektetőnek eladni a praxist?

Az eladás előnyökkel és hátrányokkal jár. Mindenki mérlegelheti, hogy számára (ha alkalmas egyáltalán a praxisa eladásra a fentiek szerint) megéri-e meghozni ezt a döntést. Erre a döntésre senki nem kényszeríthető.

Ahogy az elmúlt időszakban olvashattuk, több kollégánk rendelkezik olyan praxissal skandináv országokban, Ausztriában, az Egyesült Államokban, amelyet egyelőre nem kíván értékesíteni, és erre nem is kényszerítették Őket sem. Ez a személyes döntése minden tulajdonosnak.

Előnyök:

  •  A pénzügyi befektetők rendszerint azonnal fizetnek, és nem évek alatt törlesztik a kialkudott vétel árat
  • A praxisokért magasabb összeget fizetnek, mint a magánszemélyek (akár állatorvosok) tudnak, sok irodalmi forrásban külön kifejezéssel is találkozhatunk: “corporate price”
  • A vásárlás után a cég üzleti ügyeit hozzáértő pénzügyi (és sok esetben marketing, HR, PR) szakemberek intézik, ezzel jelentősen csökkentve az ezzel foglalkozni nem szerető praxisvezetők terheit
  • Növekszik a praxis felszereltsége, mert a befektetők a gazdaságilag is indokolt szakmai fejlesztések mögé tudnak állni anyagilag
  • A több praxis közös cég alatti működtetése sok olyan lehetőséget teremt az alkalmazottaknak, ami könnyíthet a munkabeosztáson (helyettesítések kérdése)
  • Az ilyen praxisok szinte definíció szerint fehéren működnek, ami fehér fizetést jelent minden alkalmazottnak, valamint a munkajogi szabályok szigorúbb alkalmazása várható, annak előnyeivel és hátrányaival
  • A több praxis összekapcsolható adatbázist hoz létre, ami sok esetben szakmai elemzésekre lesz alkalmas (pl a Banfield adatbázisát egyetemi kutatásokra is használják)
  • A protokollok nagy hangsúlyt kapnak, ami helyesen használva hozzájárul a minőségbiztosításhoz és a szakmailag helyes gyakorlathoz (evidence-based protokollok, ajánlások)
  • A több praxisból álló cég alkupozíciói a nagykereskedőkkel szemben erősebbek

Hátrányok:

  • A befektetők döntései sokszor pénzügyi szempontok mentén mozognak
  • A több rendelőt magába foglaló rendszerek a különálló praxisokhoz képest több protokollt használnak, ezzel szűkítve az állatorvosok önálló mozgásterét
  • Többször elhangzó ellenérv, hogy a tápgyártásban is érdekelt multinacionális cégek a rendelők tápeladásai miatt látnak üzletet azok megvásárlásában. Ennek idehaza ellentmondani látszik az Eurostat adata, miszerint hazánkban az állatorvosok piaci részesedése a teljes kisállateledel üzletágból 2018-ban 1.9%, ráadásul csökkenő tendenciát mutat.

Fontos, hogy a nyugati példák alapján azonban a “hagyományos” praxisok létjogosultsága nem szűnt meg. Mindenki szabadon dönthet, hogy praxisát hogy adja tovább, vagy hogy milyen jellegű praxis áll közelebb hozzá munkavállalóként.